A középkor legnagyobb kulturális gyűjteménye semmisült meg 1258-ban, amikor a mongol hadak megostromolták, majd elfoglalták Bagdadot. A hatalmas várost közel 60 ezres sereg védte, de a támadók közel 150 ezren voltak. ( a kép Esposito, John L.. Iszlám (Vallások földrajza) című művéből)
A Bölcsesség Háza avagy a Bagdadi Nagy Könyvtár a hagyomány szerint Harun al-Rasid kalifa, de valójában Al-Ma’mun kalifa (Harun al-Rasid fia) magángyűjteményeiből alakult ki. 813-ban nyilt meg és évszázadokon keresztül a legnagyobb gyűjtemény volt a maga nemében. Számtalan ritka, olykor egyedi könyvet is tartalmazott
A gyűjteményben nem csak arab, hanem görög, perzsa, fárszi, héber, arámi, latin, szír, indiai és sok más nyelven íródott művek fordításai is megtalálhatóak voltak, amelyek mind a természettudomány, mint a társadalomtudomány területeit érintették. Így rengeteg orvosi, csillagászati, matematikai, filozófiai mű, valamint irodalmi szövegek tízezrei voltak megtalálhatóak ott.
A közel másfél milliós városban a kéthetes (1258. január 29 és február 10. közötti) ostrom után az igazi mongol pusztítás 1258. február 13. után zajlott le – napokon keresztül raboltak, fosztogattak és pusztították a várost. Hulagu kán, Dzsingisz kán unokája a későbbi krónikák alapján olyan mennyiségben dobatta a könyvtár pótolhatatlan kéziratait a Tigris folyóba, hogy a folyó teljesen elsötétedett a töméntelen mennyiségű tintától, amely kioldódott a könyvekből. A várost teljesen kifosztották, a kalifát és teljes rokonságát kivégeztették, Bagdad pedig mongol fennhatóság alá került.
A nagyságrendet jól érzekelteti, hogy Nasir al-Din al-Tusi, a kor legnagyobb arab polihisztora a gyűjtemény egy kisebb részét megmentette, amely összesen 400.000 kéziratot jelentett. Ebben a korban Európában a két legnagyobb könyvtár az avignoni és Sorbonne könyvtára 2000 illetve 1150 kötettel rendelkezett. (Bagdad ostroma egy 15. századi illusztráción)
